Itt a hétfő. Szerettem volna írni hétvégén is, de péntek óta a lecsó bűvöletében éltem. Eljött az ideje, hogy elkezdjem elrakni a téli finomságokat.
Első nekifutásra lecsóval kezdtem. Apjuk panaszkodott, hogy mostanában (értsd az elmúlt 2-3 évben) mindig cukkinivel meg padlizsánnal csinálom a lecsót, és neki úúúúúúgy hiányzik már a hagyományos paprika-paradicsom-hagyma kombináció. Így esett, hogy címkézés közben nagyon oda kellett figyelnem. Lett padlizsános-cukkinis-csípős, sima-nem csípős, padlizsános-cukkinis-nem csípős. Egyelőre. Most veszek egy szusszanásnyi szünetet, és várok még kicsit, de szerintem, rendezek még egy ilyen lecsós kört.
Megszületett még az első zakuszkás köröm. Egyszer, 8 évvel ezelőtt, ettem Erdélyből származó zakuszkát. Azóta is azon vagyok, hogy kikísérletezzem azt az ízt. Sok netes receptben látok pritamin paprikát. Nos az az ajvár és inkább a déli vidékeken elterjedt, szintén nagyon finom padlizsánkrém. Az erdélyi zakuszkában nem volt pritamin paprika, talán egy leheletnyi paradicsom igen, de elég halovány volt. Nos a kreálmányom finom lett (még dunsztolódik), de azt hiszem, növelni kell a padlizsán részarányát. Nagyon elvitte a paprika és túltoltam a paradicsomot is. Egyébként nagyon finom, a maradékot, ami nem töltött már meg egy üveget, kitörölgettem a lábosból kenyérrel. No meg így elmosni is könnyebb... :)
Recept nagyjából:
4 padlizsán
mennyiségre ugyanennyi paprika hús
5 db közepes paradicsom (én a lucullus fajtára esküszöm, ha befőzésről van szó)
4 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
őrölt bors
só
4 db babérlevél
A padlizsánt és a paprikát megsütjük sütőlapon. A paprikát betakarjuk, hogy a héját le tudjuk húzni. A padlizsánt meghámozzuk, szűrőbe tesszük, és hagyjuk csorogni. (Megdöbbentő mennyiségű levet tud összetermelni maga alatt.) Közben a paradicsomokat lobogó vízbe dobjuk néhány percre, hogy a héját le tudjuk húzni. A hagymát olajon - oliva forevör, de bármi jó - dinszteljük. Akkor jó, ha elkezd megbarnulni, félrehúzzuk. Beletesszük a hámozott padlizsánt, paradicsomot, idő közben nyúzott paprikát, zúzott fokhagymát, majd ráeresztjük a botmixert. Nagyanyáink darálón tolták át a cuccot, én nem ódzkodom elfogadni a konyhám modern lehetőségeit. Gyors, és sokkal kevesebb kosszal abszolválhatom ezt a műveletet. (Mellékes szál, hogy apjuk szerint olyan hangja van ennek a műveletnek, mintha egy doromboló macskát szeretnék belefojtani egy adag fosba.)
Miután végeztünk a macskával, jöhetnek a fűszerek, és újra alágyújtunk az edénynek. Kevergessük folyamatosan, mert:
- leég
- összeköpködi még a plafont is
Előfordulhat, hogy túl savanyú a krémünk, akkor megkínálhatjuk egy kis cukorral is. Én talán egy evőkanálnyit tettem 2,5 literbe. Tehát, csak óvatosan vele.
Előkészített üvegekbe töltjük és a tetejére egy késhegyni szalicilt dobunk. (Bréking: újra lehet szalicilt venni mezőgazdasági boltban. Illetve, gyógyszertárban is van. Nem tudom, hogy vényköteles-e, mert nekem anya szerezte.) Sokkal jobban szeretem a szalicilt, mint a nátriumbenzoátot. Sajnos, ez utóbbival tartósított dolgaim rendszeresen tönkrementek. Tavaly például az összes lecsóm. Szóval szalicil vs. nátriumbenzoát meccs nálam a szalicil győzelmével zárult.
Hozzáteszem, hogy nem vagyok híve az ész nélküli tartósítószerezésnek sem. Amikor csak lehet, mellőzöm. Viszont a hidegen eltett szörpöknél esélyem sincs kikerülni. Ha meg felfőzöm a szörpöt, akkor pont le is bontok belőle minden C vitamint.
Miután kiüvegeztük és lezártuk, papírba tekerjük és irány a szárazdunszt 2 napra. Utána címkét rá és mehet a pincébe. Én évet is rá szoktam írni a címkére, mert így mindig tudom, hogy melyiket kell előbb elfogyasztani két azonos tartalmú üveg közül.
Mint írtam, finom lett, de kevesellem a padlizsánt benne, így következőre azt hiszem, duplájára emelem a padlizsán mennyiségét. Majd beszámolok róla ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése